(3.rész) Aug. 30.
Habár reggel még nem így vélekedtem róla... mikor reggel hétkor apáék vagy nyolcszor bejöttek a szobámba, meggyőződni róla, hogy biztos felkeltem-e. Végül szitkozódva bezártam az ajtót, és hisztérikusan elkezdtem csapkodni, a párnámmal az ágyam háttámláját, mikor barátnőm lépett mellém... ijedtemben akkorát sikítottam, hogy szegény is megrémült...
-Hogy jöttél be, az ajtót most zártam be?
-Igen, azt- mutatott a bejárati ajtómra-de az erkély felőlit nem...-magyarázta-
-Óóó, így már világos- gondolkodtam el-és mi matt jöttél, és ijesztettél halálra?- kérdeztem, miután szorosan átöleltem
-Hiányoztál... már nyár eleje óta nem találkoztunk- nézett rám kiskutya szemeivel.
-Bocs de így alakult... egész nyáron a klubban voltam... szinte minden este mennem kellett mondtam bűnbánóan
-Veeeen-dörömbölt az ajtón a bátyám, Kevin
-Mivaaaan?- ordítottam vissza
-Told ki a segged a szobádbóól, megyünk bevásárolni
-Most?
-Igen haladj!!
-Ennyire várod a bevásárlást?
-Ha azt mondom, hogy igen, akkor haladsz??
-Mióta vagy ekkora stréber?
-Ez nem stréberség! Idefigyelj... ha nem jössz ki 5 másodpercen belül, akkor én is bemászok az erkélyeden, és laposra verlek titeket
-Kire gondolsz?
-Szerinted nem láttam az erkélyemről, mikor Any a tiédre szerencsétlenkedett fel??
-Bocsi, nehezen sikerült átmásznom a fáról az erkélyre-súgta oda, miközben szorosan mellettem álva, szomorúan a cipője orrát tanulmányozta.
-Jóóó megyek-kiáltottam ki Kevnek
Ekkor Any köszönt nekem, majd megindult az erkély felé.
-Hova mész?- kérdeztem tőle
-Haza...
-De ugye tudod, hogy a bejárati ajtót is lehet használni
-Tééényleg- esett le neki
Mikor kimentem Kevinnel találtuk szembe magunkat, aki ekkor ép készült egy hatalmasat ütni az ajtóba, de helyette a fejemre vert egy akkorát, hogy azt hittem ott esek össze (ma is jól kezdődik a nap).
Miután Any elment gyorsan elkészültem, és egy "essünk túl rajta gyorsan" kijelentéssel behuppantam a kocsiba.
Mikor megérkeztünk a bevásárlóközpontba (az út egy örökkévalóság volt) gyorsan kipattantam, és megnyújtóztattam magam (tényleg hosszú volt az út), majd egy "mindjárt jövök, elmegyek a mosdóba" szólással útba indultam az áruház WC-je felé de idő közben találkoztam Petrával...
-Wááá! De jó, hogy látlaaak - sikítozta
-Jajj de hiányoztál
-Mi járatban?
-Bevásárlás sulira - mondtam az egyértelműt.
-Nálunk is... esetleg szenvedhetnénk együtt végig az egészet. Nem?- kérdezte (juhú a felmentősereg...) :))
-Nem hiszed el, hogy mennyivel megkönnyítetted az dolgom...- vetettem rá hálálkodó pillantásokat
-DE, előbb menjünk el WC-re légyszi...megártott az üveg víz...- könyörgött
-Dettó
Ha nincs Petra, én meghalok a 4 órás bevásárló körút alatt... azt is elmondhatom, hogy kifejezetten élveztem a dolgot... :D
Mikor végeztünk a bevásárlóközpontban addig könyörögtünk, míg végül elengedtek a plázába, ruhát venni magunknak holnapra, "a gyerekre holnaptól 10 hónap szenvedés vár, kapjon valamit az uccsó szabad napján" alapon :)) Miután megérkeztünk a pláza elé kaptam pénzt ruhákra, meg buszjegyre haza.
-Hűű először ide menjünk!- mutatott Petra, a legelső ruhaboltra, amit meglátott.
-Oké, de csak akkor, ha utána bemegyünk a hangszerboltba- alkudtam
-Okika- ment bele
20 múlva 3 hatalmas zacskóval a kezünkben jöttünk ki, habár egyik sem az enyém volt...
-Oké akkor mehetünk a hangszerüzletbe...- indult meg Petra
-Nem, az még egyenlőre várjon... Muszáj ruhát keresnem!!- pörögtem fel teljesen.
-Jó. Akkor menjünk ide vissza?- kérdezte
-Nem. Nem nagyon láttam itt semmit...- sóhajtottam
-Akkor menjünk sorba- mutatott a következő üzletre
-Semmi?- kérdezte, mikor a bolt végében tettem vissza egy kék blúzt a fogasra
-Semmi- jelentettem ki
Fél óra múlva még mindig nem tudtam mit kezdeni magammal.
-Oké! Ez már nem állapot...- kezdte - ide a nehéztüzérség kell!- mondta végül, és elővette a mobilját.
5 perc múlva berontott a plázába Lilla,Kata és Csenge. Nagy sikoltozás közben üdvözöltük egymást (mi lehettünk a leghangosabb társaság), aztán elindultunk, és butikról-butikra jártunk. Mikor már a harmadik üzletbe rontottunk be, a csajok megrohamozták a fogasokat, és ezerrel "lapozták" a ruhákat. Én addig nyugodtan nézegettem, az ékszeres állványt, mikor Lilla megragadta a kezem.
-Hogy képzeled, hogy miközben mi vért izzadva keressük neked a "be akarok vágódni egy fiúnál, ezért kell egy szexi ruha" ruhádat, addig, te csak úúgy nézelődsz az ékszerek közt?!- nézett rám hitetlenül, de látam, hogy egy ki mosoly is megbújt az arcán.
-Igazából láttam egy klassz pulcsit, és csak azt néztem, ha megvenném milyen ékszert válasszak hozzá... mármint nyakláncot, mert karkötőmből ezer van...- magyarázkodtam, de Lilla már meg sem várt, csak a kezembe nyomott egy újabb adag ruhát
-Mars a próbafülkébe!- utasított- útközbe, vedd el azt a "klassz" pulcsit- tette hozzá.
Mikor beértem egy fülkébe gyorsan megnézegettem a ruhadarabokat. Volt köztük néhány kifejezetten jó, meg néhány... kicsit kirívó.
Felvettem egy farmert azzal a kötött pulcsival, amit választottam (belebújós, puha, kék színátmenetes, mármint, úgy, hogy sötétkék az alja, a teteje meg szinte fehér...). Nagyon tetszett a látvány amit a tükörben láttam, így vigyorogva léptem ki a fülkéből, ahol a többiek már vártak...
-Húúú ez nagyon menő!!- csillant fel Csenge szeme
-Nekem tetszik- mondta Petra
-Cuki!- mosolygott rám Kata
-Elmegy…- mondta végül Lilla, ez nála jónak számít…
-Akkor meg is vagyunk!
-Dehogy! még csak most jössz bele! egyébként sem elég egy szett! Minimum kettő!- mondta Kata
- De mindjárt négy óra, sietnem kell haza- füllentettem. Igazából a klubba kéne mennem, mert ma este lesz a nagy nyárvégi buli. Nyolcra oda kell érnem de addig még fürdenem kell, aztán még rá kell tennem a mixeket egy pendrive-ra, hogy a bulit követően feltehessék a netre, meg még ki kell választanom, mit veszek fel, stb.
-Jó, sietünk. Na akkor ne szöszmötölj itt annyi ideig, én is sietnék! Este megyünk buliba a barátnőmmel- mondta Csenge.
-Milyen buli?- kérdezte Lilla
-A helyi diszkóba megyünk
-Úúúú az nem semmi!- bólogatott elismerően Kata
-Na haladj, mert akkor az egészből nem lesz semmi!- siettetett Csenge. Ha tudná, nekem mennyire fontos az, hogy odaérjek… Talán elmondhatnám nekik… Neem, nem, ne-he-hem!
-Jó akkor ez a pulcsi, a farmer, meg a nyaklánc…- mutattam fel a darabokat
-Na és azt nem próbálod fel amiket én adtam?- kérdezte Lilla
-Neem. Bocsi de nem volt köztük olyan, ami annyira… nagyon tetszett volna- húztam el a szám
-Oksi akkor fizesd ki, és menjünk tovább. Haladj!- sürgetett Petra
Nyúzottan értem haza délután háromnegyed hat körül. Gyorsan megmutattam anyának a zsákmányom (Farmer, pulcsi, piros, kockás leggings, és egy fekete póló. Ezen kívül még vettem egy nyakláncot, amin egy pici, türkiz maci-medál volt, és integetett, meg egy ezüst lánc a nevem kezdőbetűjével, és egy fekete lánc amin egy angyalszárgy virított). Gyorsan rátettem a zenéket a pendrive-ra és mentem fürdeni, aztán kiválasztottam magamnak egy szerelést estére (fehér póló, ”amerikai-focis” pulcsival, sötétkék nadrággal, deszkás sapi, ééés piros napszemcsi).
Most itt vagyok a szobámban, és azon gondolkodom, hogy megkérjem aput, hogy vigyen el vagy odaérek 5 perc alatt. Ááá ki akar a nyár legnagyobb bulijára csapzottan érkezni?! :D